Az első magyar alapítású női szerzetes közösség vagyunk. Az alapító Hám János szatmári püspök, miután látta egyházmegyéje elhanyagolt állapotát mind kulturális, mind szociális és karitatív szempontból, elhatározta, hogy egy női szerzetesközösséget telepít le a városban. Az 1842-es alapítás hamarosan behálózta az egész országot. A nővérek különféle iskolatípusokat működtettek óvodától a tanítóképzőig, árvaházakat és internátusokat tartottak fenn a leányifjúság nevelésére. Kezdettől fogva dolgoztak a város kórházaiban is, ahol az irgalmasság vezette a nővéreket arra, hogy ott a szenvedő betegek szolgálatát vállalják. Szerzetünk alapítója elgondolása szerint a Társulat célja: a nőnevelés, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlása, de nem csupán a kórházakban és intézményekben, hanem mindenütt megkeresve a szegényeket, elhagyatottakat és betegeket. A rendi szellemünket így fejezzük ki: alázatosság, egyszerűség, szeretet. 1990-ben idősek napközi otthonának ajtaját nyitottuk meg, és saját szociális otthonunkban ápoljuk idős nővéreinket. Emellett fiatalokkal foglalkozunk az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola és Óvoda és Általános Iskola elnevezésű esztergomi intézményünkben.