Fiatal, új hajtás a Karmel öreg törzsén. Az Alapítóanya Illés prófétától mondását, és Avilai Szent Teréz lelkiségét vette át. Az Alapítóanya a szenvedés és a belső imán keresztül Istent követve akarja a lelkeket Istenhez vezetni. Ő a Karmelből merítette a Jézussal való benső egyesülést. Ilyen kongregációt akar, de szigorú klauzúra nélkül. Elhagyott gyerekekkel kezdett foglalkozni Berlinben, és a családokkal, akik messze kerültek az Egyháztól és a Szentségektől. A nővérek buzgón imádkoznak a papokért és az Egyházért. Fontos a Szentségimádás, mint elégtétel a Jézus Isteni Szent Szíve elleni sértésekért.